Nevének eredete: "A bálvány kőoszlop, határkő főnévből származik. Jelentése: bálványos falu, vagyis olyan falu, amelynek nevezetessége valamely oszlop." – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere című könyvében.
A honfoglalást megelőző időkből egy bronzfibula került elő.
A legenda szerint Koppány menekülő, maradék hadainak nyújtott menedéket. 1001-ben említi Baluvanis néven a pannonhalmi apátság alapítólevele. Az 1056-os tihanyi apátság alapítólevelében Baluvana néven szerepelt, mint egy lovak legeltetésére alkalmas terület.
1545-ben enyingi Török János telepített ide protestáns jobbágyokat. A török után, a XVIII. században indult gyorsabb fejlődésnek, ekkoriban 300 lakosa volt. 1848-ban a falu jegyzőjének vezetésével 69 férfi állt be nemzetőrnek. A szabadságharc után a bécsi Satzger család hozott létre majorságot és építkezett a községben. A XX. század elején 1540-en lakták. Horthy Miklós egyik vadászterülete volt a vadban gazdag vidék, ő építette ki a műutat a faluig. A II. világháborút követően lakóinak száma egyre fogyott. Ma főleg a közeli Balaton-parti településekre jár dolgozni a lakosság, illetve egyéni gazdálkodás folyik.